2026. február 8., vasárnap

Miért ütöm a fejemet ?

M I É R T ÜTÖM A FEJEMET ?

1) Önregula és Tehetetlenség
Summa: Skizoid vagyok.

Elmúlik - velem együtt.
( Anyámtól is ezt láttam.)

2) Mert ha esetleg meghülyülök, akkor legalább őszintén fognak sajnálni, ami már közelít a tisztelethez.
Különben csak egyszerűen szánalmas lehetek, amitől viszont valószínű jobban félek, mint a fejfájástól.
A porta lett a karrierem;
Család sem tisztel.
A gyülekezet -ami felé csapdosna az ember bíztató, jó szavakért -sajnos csak emberi gyülekezés. Krisztusi szeretet gyakorlatilag nincsen.
Mintha a "fő" só megízetlenülne.
ÉS önmagam parázna csapdája is véreztet.
Az egészet, lehet, "észre sem venném, ha szeretne." / József A. /
Az ördög csapdája: felejtsd el, relativizáld azt a szót, hogy szeretet!
A hiba nyilván bennem van.
Ennyi év után sem érettem meg -"ezer" traktátus, lelki alkalom ellenére.
Megérdemlem a verést.

3) Ritkán beszélek róla, de van egyéb átélt élmény is.
Nem több mint tizenöt éve. állásbörzén voltam a pesti VIII. kerületben.
Nem volt munkám, és otthon sírt két kiskamasz gyerek.
Reményekkel mentem ki.
Asztalok voltak kirakva, melyeknél komor tekintetű munkaadók csücsültek. Az aztalokon pedig táblák, rajtuk karakteres felirat:
"Csak megváltozott munkaképességű személyek".
Aztán máskor a vakvezetés is szóba jött.
(30 éve vezetek önként vakot.)
Gondoltam: 24 órás szolgálatot vállalva esetleg kaphatnék valami kis jelképes fizetést.
( A "standard" segítő - ill. támogató szolgálat tart du.16h-ig.) Megalázva elküldtek, de azért megsúgták:
Ha esetleg valami testi fogyatékom lenne.,.....

NOS, EZEN NE MÚLJON !!!!!!!!



2025. november 18., kedd

A mi pici kis tragédiáink

A mi pici kis tragédiáink 2025. november 18-án különös dolog történt.  Rohantunk biciklivel a vonathoz.  Az meg is jött mint a japán tűzoltó, oly pontosan.  De elfelejtett megállni.  Kisvártatva, azonban mégis megállt és elkezdett tolatni hátrafelé.  Miattunk.  Nem fogtuk fel.  El sem tudtuk hinni.  Nem is szálltunk fel rá.  Pedig miattunk tolatott vissza.  10 évente egyszer.  Csak utána őrjöngtünk.  Szidtuk a sorsunkat,
Átkoztuk valónkat.  Ha felszállunk,  órákig, napokig csak dícsértük, magasztaltuk volna a kegyelmes Istent.




2025. augusztus 11., hétfő

Távol álom

Menni menni,
Tekeregni,
Leveleket, puha szellőt nézegetni.

Madárhangot megkeresni,
virágszirmot észrevenni.

Aztán este, szépen mindent
fel, magammal vinni...
Mesze, fel a hegyre....
Senki, sose látta
magas várba.

Álom várja,
puha párna.

2025. április 24., csütörtök

Szoktál-e?

 Szoktál-e néha meg-megállni,

És néhány percre megcsodálni

zöld mezőt és sok virágot,

ezerszínű szép világot,

kiserdőt, a zúgó fákat,

milliónyi csodás árnyat? .





Na és,
szoktál-e magadnak meghalni,
Hogy tovább Igaz éljél ?

2025. április 19., szombat

Réz és a gálic

 


Tegnap
rézgáliccal
dolgoztam, és nem volt rajtam kesztyű.



Azóta nem merek körmöt rágni,
pedig depis vagyok.









Szerencsére a kertvégi cseresznyefán lóg egy erős postai zsák -tele homokkal.

Azt lehet rugdosni.

Alatta a könnyeket is elnyeli a homok.







2025. március 8., szombat

Nőnaphoz avagy ...............

 Boldog Nőnapot !!!!!

🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌷🌿🌿🌿

🌿🌿🌿🌿🌿🌿🌿


-------------------------------------------------------------------------------------------------------

AVAGY









Na mi az, kisöcsi !

Mi kéne, ha vóna ???



--- - -- - - - - - - - - - - - - -- - - - - - - - -- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -- - - -




     Ez a száj viszont nagyon szép és piros.

2025. február 11., kedd

Atom és a szív

 

Kő ha málik

Mélységbe hull. 


Kő ha málik, 

Kevesebb lesz. 


De a hegy 

Meg sem rezzen. 


Mosoly rebben

Felhő illan, 

A szív nem ismer rothadást. 


Csak az erdő sóhajt halkan:

Őt igen, 

Őt élteti a meghalás ! 


Atom robban, 

Szilánk csattan, 

A szív nem ismer elmúlást.