2012. április 23-án Kovács János herceghalmi lakos -villanyszerelő mester, tetőfedő, ács, bádogos, valamint autodidakta rádióamatőr- mindkét veséje előzmények nélkül,spontán, váratlanul, vagy inkább törvényszerűen, egyik másodpercről a másikra leállt.
Miután felépült, maga sem tudja hogyan, nem kezdte el dicsérni, magasztalni az Istent.
Sőt, miután a vonaton egyszer,hónapokkal később én rákérdeztem, gyorsan a kocsi másik végébe sietett.
Pedig a tudomány állása szerint már nyugodtan a föld alatt kéne lennie !
