( keresztapám május 12. debreceni temetése kapcsán - miután levették a gipszet a jobb térdemről. )
Elmaradnak a
régi, szép csalàdi almaszedések, közös névnapi ünneplések. Már nincs több beszéd, sem vidám ölelés.
Màr csak egymás temetésen találkozunk.
Utánunk fàradt leveleket fúj a szél.
Bemocskolatlan màr csak egyetlen szót lehet kiejteni: Krisztus.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése