Tátott szájjal,
Könnyes szemmel állok:
lám, a szeretet miért öl ?
Miért gyilkol meg vesét, epét,
Hisz csak simogatná,
hisz csak becézgetné?
Miért, hogy gyönyör, mosoly,
suttogó, szerető szó
Szorongó létet,
hideg koporsó-gödröt teremt?
Gyönyör-vér-nedv-nyirok
Akad, szakad,
Később szíverőt apaszt.
Miért kell kifolyjon szem,
megfagyjon ér
a szó után, hogy "szeret"?
És, miért kell hozzá ölni,
világot, mást, magamat;
Vért inni, könnyezni sorvadást,
Tombolni csontvelőt,
Gyulladni gyulladást?
Miért nem elég, ha csak szeretek,
szívnek-léleknek
gyöngy-meséket zengek,
Szemed fényét égben,
Arcod mását jáde kő
vitrinben kezelem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése